AUTÓM TÖRTÉNETE: SEAT Cordoba

ELŐ-ELŐSZÓ… 🙂

Egy elég részletgazdag történetet olvashattok ebben a bejegyzésben amit Nagy Anti igen gondosan és aprólékosan adminisztrált magának, amit most megosztott velünk. Tehát vegyél egy kávét magad elé és olvasd el a „kis” történetet. Előszoban talán annyit hozzáfűznénk: Tanulságos.
Köszönjük a remek beszámolód, Anti! 🙂

ELŐSZÓ

Üdv! Egy TotalCar-os népítéletben már egyszer összefoglaltam az autóm történetét (azóta is lelkesen bővítgetem), azt írtam egy kicsit át. Szeretek írni azt, hogy mennyire írok jól majd ti eldöntitek. De ez attól több lesz, mint hogy felsorolom, hogy ezt meg azt cseréltem ki és alakítottam át rajta. Ez egy tök átlagos autó története, kicsi pénzből sok szeretettel, illetve lelkesedéssel javítgatva, szépítgetve. De akkor minek írok róla? Azért mert, ha rendelkezésre áll a világ összes pénze könnyű autót építeni. De itthon kevesek engedhetik meg a több ezer eurós divatfelniket, a sok száz eurós levegős és egyéb sportfutóműveket, úgyhogy én is lassan és megfontoltan haladok előre azon az úton, amit megálmodtam magamnak. Talán sokak tudnak azonosulni a helyzetemmel mert sokan vagyunk hasonló cipőben. És ez az egész egy kicsit az én történetem is, miként lesz egy mezei autóbolondból Seat fanatikus, hogy miként éltem meg az első autó élményét és a Seat-ozást. Fogadjátok szeretettel!

MAGAMRÓL – BEVEZETŐ

Autóbolondként korán, már gyerekként magába szippantott ez a világ, végül benne is ragadtam. Olyannyira, hogy végül munkám is az autók körül mozog. (Járműmérnökként végeztem a győri egyetemen) Alig vártam, hogy megvegyem életem első autóját, nagy dolognak éreztem, a megvásárlását. Tudjátok a nagybetűs AUTÓT az első gépjárművet, ami a legtöbb embernek kedves emlék marad egész életében. Nem akartam elkapkodni és gyűjtögettem szorgosan mert nem szerettem volna, hogy csalódás legyen az első autóm. Nem voltam soha márkafanatikus így sok márka és típus iránt érdeklődtem, de soha nem gondoltam volna, hogy pont egy Seat lesz.

Folyamatosan nézegettem a használtautós portálokat, amelyeken többnyire az érdekesebb/ritkább modelleket kutattam, arról álmodozva, hogy egyszer veszek egyet. Swift GTI, VW valami VR motorral, öthengeres Fiatokat és Volvókat, Subarukat, sorhat BMW-ket. Szóval bármit, ami a menetdinamikája vagy a benne alkalmazott mérnöki megoldások miatt kitűnnek a tömegből. Sajnos javíthatatlan vagyok, még mindig nem szoktam le erről a rossz szokásomról. Hiába, elveszett ember vagyok autóbuzinak lenni már csak ilyen.

Na de térjünk vissza a tárgyhoz, egyszer csak eljött az idő fiatalként, mikor már tényleg szükségessé vált az autó, és volt rá keret is. Ugyanis első munkahelyemet Budapesten találtam meg, én pedig ekkor még Győrben éltem. Adott volt a keret 900.000 forint, ebben benne kell legyen az autó vételára, új gumi (amennyiben szükséges) első szerviz, olaj és vezérléscsere, és így még mindig maradt egy kis tartalékom, hogy ha bármi elromlik rajta akkor azt meg tudjam javítani, gondos gazdája akartam lenni első autómnak.

Azért valljuk be őszintén 900.000Ft nem sok, ha abban benne kell, hogy legyen minden járulék minden kezdeti szerviz költség és az egyéb váratlan kiadások. Nem voltam válogatós, elég alacsonyra tettem a lécet. A kritériumok, amit tudnia kell: legyen négy kereke és utcára néző ablakai, márka nem számít, felszereltség nem számít, kor nem számít, de nem akartam lakatolással indítani. (a későbbiekben kiderült, hogy milyen jól rejtegette kis korrodált titkait a kis huncut). Egy mechanikailag és szerkezetileg patika autó kellett.

Illetve volt még két fontos kritérium, a legfontosabb, a megbízhatóság és az olcsó fenntarthatóság. Szóval fejben már körvonalazódott, hogy mit fogok venni. Szívóbenzin szívócső befecskendezéssel egyszerű, mint egy csapágygolyó, nem hiányzott sem a kettős tömegű lendkerék, sem a turbó, sem a magasnyomású rendszer okozta drága gondok. Ez az utolsó pont, illetve a rendelkezésre álló keret kiadta, hogy valamit a 2000-es évek elejéről szeretnék. Szeretnék?! Szeretnék a francokat én Subarut szeretnék, sportos vagány autót szeretnék. Azonban az érvek és az akkori pénzügyi helyzetem alapján ezt nem engedhettem meg magamnak. Majd lesz máskor sportos autóm, ez egy hosszú távú terv, most mást diktál a sors. Ez ilyen tipikus ez van ezt kell szeretni típusú helyzet.

Ezzel ugye első körben buktam is hogy különleges autóra tegyek szert. Szóval kellett egy szürke kisegér ami teszi a dolgát (vicces, hogy végül tényleg szürke akarom mondani ezüst lett), ha menni akarok vele, márpedig én menni akartam vele minden nap kb 250 km-t. Így utólag már elmondhatom, hogy az átmeneti napi ingázós időszak 2 hónapig tartott, utána sikerült albérletet találnunk, addig viszont napi szinten ment a Győr-Budapest-Győr. De ezt akkor még nem tudtam meddig fog tartani. Nagy lelkesedéssel belevágtam a használt autók tengerébe, bár ebben az árkategóriában inkább csak mocsár van. Szóval nagyon sok kacatot néztem meg mire kilukadtam a Cordoba-nál, úgyhogy egy ilyen hosszú bevezető után csapjunk is bele 🙂

2018 JÚNIUS

Számomra autót nézni ünnep volt, így hát a kis Seat megtekintését összekötöttem egy kirándulással. Az autó Oroszlányon volt, szóval Győr-Tatabánya vonattal, vittünk bringát is és Tatabányáról át tekertünk Oroszlányba, jut eszembe ott van a környéken a bokodi lebegőfalu is. Valami gyönyörű nyáron szerintem.

 

Aztán eljött a megbeszélt találka időpontja. A képek alapján nagyon ígéretesnek tűnt, rendezett autónak tűnt, bár a kortársaihoz képest elég drágán hirdették. A szívem a torkomban dobogott, ez volt az első, hogy izgultam egy használtautó miatt. Sok autót megnéztem, mikor egy képről szép Focus-ban csalódik az ember az nem nagy dolog. Egy 6k2-es sem egy világ szépe sokak szerint, de a képek alapján már megtetszett és legbelül nagyon vágytam rá. Nagyon nem akartam, hogy rossz legyen. Szóval felhívtam az akkori tulajt, mikor oda értünk a megbeszélt címre.

 

-Szia Tamás, Anti vagyok a Seat-ot jöttünk megnézni. Itt vagyunk a ház előtt.
-Hello, szuper merre parkoltatok le.
-Öhm nem parkoltunk le, bringával vagyunk! 🙂
-Bringával?! Győrből?!

Fura, mert mindenki egy ismerőssel megy általában autót nézni, és az ismerős autójával. Autószalonok és kereskedések előtt én sem láttam eddig sok bicajt letámasztva, szóval nem egy szokványos dolog bringával menni autót vásárolni.

Kézfogás személyes bemutatkozás, pipa. És már nyílik is a garázskapu… Hát ez lenne az, mondta a gazdája, 2001-es 1.4MPI Seat Cordoba. Elsőre beleszerettem, jól nézett ki, kicsit fantáziátlan ez a szürke, de majd megszokjuk. Ha jó az autó a színe miatt nem nézek másikat, és amúgy is a formája majd kárpótol. Hát csak rá kell nézni, szemből szerintem van benne egy kis sportos beütés, vagány kisugárzása van.

Jártam körbe nézegettem mibe lehetne belekötni, de egyszerűen rendben volt. Egy két kisebb karc és pici kavicsfelverődése volt csak.

-Akkor beindítom nektek. – mondta a gazdája

A gyengébb 1.4-es 8 szelepes motorral volt szerelve, ami eget rengető 60 lóerőre volt képes mikor legördült a spanyol gyártósorról. Az a baj elvette az eszemet az autó megjelenése, elöntötte az agyamat a rózsaszínű köd, mert a modern autókat meghazudtoló simasággal és halk járással ketyegett a kis varrógép. (legalábbis én így emlékszem vissza) Elvittük próbakörre és meglepően jól húzott, meglepett, hogy 60 lóerő ilyen klasszul viszi ezt a bódét. Az autó nekem megfelelt, egyszerű motorral rendelkezik, nem volt hallható semmiféle zaj a futóműből, és rozsdának az alvázon nem volt nyoma egyedül a két hátsó kerékjárati íven látszódott minimális felületi rozsda. Sajnos a Cordoba-k típus betegsége a hátsó sárvédő ív rozsdásodása. De arra a következtetésre jutottam a sok ropivá rozsdásodott vacak láttán, hogy ez bizony még így is megéri, hogy tudom egy éven belül lakatolni kell majd. Még ebben az évben ősszel ez is javítva lesz és kap egy alapos alvázvédő kezelést hiszen még sokáig tervezek vele. Ezek voltak a rövid és hosszú távú terveim a vásárlást követően. Szóval megvettem egy 17 éves 92000 km-t futott első gazdás autót. Látszott rajta, hogy szerették és vigyázva volt rá bár valószínűleg volt törve az orra, de sebaj hisz viszonylag szépen rendbe tették, és amúgy is nem új autót veszünk.

A vásárlás után pár hónappal elkezdett elszállni a rózsaszín köd egy nagyon pici része. Mint a legtöbb ember életében nálam is eljött, az a tipikus „nagyobb teljesítmény kellene” érzés. A motor nem egy erőművész, de városban tartani lehet vele a forgalom tempóját, autópályán 130-ig vállalható, 130 fölött pedig elfogy, úgyhogy ezzel nem fogok gyorshajtani az már tuti. De nem is akarok gyorshajtani inkább egy kicsit magabiztosabban szeretném megelőzni a Volánbuszt. Az a baj ezzel nem tudok mit kezdeni… Ja és plusz egy új „fícsör”, felfigyeltem egy fura ciripelő hangra is a beindítás után. A hidrotőkék voltak azok…

A baráti körben azóta is meme-k tárgyát képviseli a kicsit dízelesen induló 1.4 MPi

Ajh gondoltam magamban most került fel az új vezérlés, nem kellene levenni a vadi új szíjat. Szóval úgy döntöttem, hogy azokat a következő vezérlés cserénél dobom ki. Mint kiderült ez is típushibája a legtöbb VW csoportos 1.4-1.6 benzinmotornak a 2000-es évek elejéről. A váltókaron pedig éreztem egy kis lógást, nem tulajdonítottam neki különösebb gondot addig amíg a szerelőm nem mondta, nem jó ez így. Egy pici gyűrű elkopott, kb 700 ft az okozza a problémát. Nagyon durva, hogy mennyit képes javítani a váltás érzetén egy ilyen aprócska filléres alkatrész. A csere után valami mesésen pontos lett, jó persze egy MX-5 mellett mondjuk nem rúg labdába, de VW szinten igen jó lett.

A futóműve rendben van, a gyári 13-as kerekekkel szerelve szerintem röhejesen nézett ki ezért 15-ösre cseréltük. Ezzel rugózatlan tömegben nem biztos, hogy jót tettem a futóműnek, és lehet, hogy kicsit többet is fogyaszt így de nagyon tetszik. Ráadásul ez egy kicsit szélesebb is mint a gyári így aztán meglepően sportosan is lehet vele kanyarodni hisz egész jól betapad kanyarban. A Pilisben Esztergom felé jól vizsgázott, a karosszéria nem dől meg túlságosan, legalábbis bentről nem érzem. Szóval amikor a lendület már megvan lehet vele egy élvezeteset autózni, de leginkább csak lejtőn lefelé, felfelé egy kicsit nehezebben megy.

Klíma nincs benne, de nekem nem számít nem is igénylem, továbbá lehet, hogy eléggé visszafogná a motort, nem tudom. Szervó van és tök jól is működik, emellett még olyan komoly extrák szerepelnek a listán, mint a két első elektromos ablak és a fényszóró magasság állítás, ABS sincs, télen mókás lesz (vagy nem). Szóval nem kimondottan egy jól felszerelt típus. A rádió is egy érdekes megoldás ebben az autóban (sokan szidják), ez az info center nevű dolog jól néz ki csak ha kipurcan akkor nem tudom mi lesz vele. Mert ez rádió, a levegőztetés, és fűtés is erről állítható. A zene pedig pocsékul szól benne bár ez lehet inkább annak tudható be, hogy az öreg hangszórók már nem szólnak olyan tisztán.

Majd ki lesznek cserélve. Ez nem azt jelenti, hogy én akarom megnyerni a hangnyomás versenyeket a tuning találkozókon csak kell valami, amitől nem úgy érzem mintha egy fazékból szólna a zene.

Röviden összefoglalva, mindig is a japán autókért rajongtam, de úgy megkedveltem ezt az autót, hogy erősen fontolóra veszem, hogy a következő is Seat lesz. Nagyon szerethetőnek tartom és fiatalosnak, én jó választásnak gondolom első autónak így 23 évesen. A fogyasztása nem vészes, 6,5-7 literig terjed az átlag viszont sikerült kihozni belőle 5,5 litert, illetve 9 litert is. Ha szabályokat betartva átlagos tempóval utazunk akkor vegyesben az előbb leírt érték simán hozható vele. Nem túl erős így nem kívánja, hogy elrúgjam neki minden piros lámpánál és nem sarkall gyorshajtásra sem, és a biztosítása sem kerül egy vagyonba, ami nem utolsó szempont így fiatalon, új belépőként a biztosítási piacon. Szóval megvan benne minden, amit egy első autónak tudnia kell.

Ezt írtam róla, pár héttel a vétel után, ám a közös sztori itt még nem ért véget, hol több hol kevesebb mókával.

2018 DECEMBER

Még mindig imádom. Pedig sokan mondták, hogy hamar meg fogom utálni, ha elszállt a kis rózsaszín köd. Ki lett lakatolva rajta egy két dolog. Ezek: az eső csatornában porladásnak induló lemez volt a motortér nyitó bowden körül. A kipufogórendszerben a flexi cső megadta magát, ezért ott kifújt a rendszer, sajnos a katalizátorral együtt lehet cserélni, de olcsóbb megoldás volt kivágni csak a flexi csövet és újat hegeszteni a helyére így azt is megcsináltuk.

És a típushibának számító 2 hátsó sárvédő ívet kilakatolták és lefényezték nagyon szép munkát végeztek rajta. És még a kis horpadásokat is eltüntették, mindez 110.000Ft-omba fájt…

Korábban írtam, hogy komolyabb alváz védő kezelést akarok végre hajtani rajta, hát abból lehet nem lesz semmi. Nagy tervek vannak, de nem biztos, hogy 100-150ezret alvázvédelemre akarok költeni most főleg úgy, hogy vannak fontosabb dolgok is mint konzerválni a kis Seatot.

Időközben beköszöntött a tél feltettem a téli 13-as kerekeket. Én majdnem sírva fakadtam milyen esetlenül néz ki szegénykém ezekkel az acél felnikkel. Olyan kis viccesen idétlen volt. Végül kollégám is elismerte, hogy a 15-ös alu sokat javított a megjelenésén pedig szerinte az sem volt szép, mindegy ez ízlés kérdése. Komfortban nem érzem jobbnak a ballonosabb gumikat, úgyhogy már nagyon várom a tavaszt.

Az eddig eltöltött félév alatt barátnőm is nagyon megkedvelte a kis pénznyelőt, és megkapta az azóta is büszkén viselt „Cody” becenevet, egész aranyos, már szinte családtaggá vált. A lakatolást követő néhány hónap nyugodtan, hibák nélkül telt el.

2019 JÚLIUS 3:

Ma egy éve és egy hónapja, hogy megvettem. 2018 decemberében elég borúlátó voltam az autót illetően. Talán ekkor esett le igazán, hogy mennyibe is kerül fenntartani egy autót. És ebben az autós költségekről vezetett excel táblázatom sem segített, inkább elvette a kedvem az egésztől.

Azóta nem is aktualizáltam ezt a diagramot, de lehet jobb is hogy nem tettem meg. Erősen elgondolkodtam rajta, hogy eladom a lakatolás után, mert csak viszi a pénzt, még meg nem is keveset.

Erre a negatív időszakra rányomta a bélyegét egy filléres alkatrész váratlan tönkremenetele is. A kuplung bovden szakadás. Képzeld el, hogy mész gyanútlanul a pesti forgalomban. A piros lámpa zöldre vált, te pedig kényelmesen elindulsz. 1-es, 2-es, kuplung ki már húznád a 3. fokozatot, halk pattanás, a kuplung pedál ellenállás nélkül beesik a padlóig. A váltó ott maradt üresben. Talán ennyi szerencsém volt, hogy nem félúton a két fokozat között pattant el a kábel. Kicsit kétségbeestem, nyomkodtam a pedált, de semmi (én hülye). Még pont volt annyi lendülete az autónak, hogy lehúzódjak az út szélére. Barátnőm átült a sofőr ülésbe és letoltam az egyik mellékutcába, ahol nem zavart senkit. Most mindenki gondolja végig, akinek 6K2-ese van. Mit csináltok, ha mindez az autópályán történik veletek, vagy Horvátországban nyaraláson? Egy szó, szívás. Másnap barátnőm szülinapja (szombat) nem várt szereléssel indult. Szerencsére nyitva volt az Unix így vettem egy új szettet sőtt kettőt egy mindig ott van tartaléknak a csomagtartóban és újra működött.

De ezek után kicsit tartottam tőle, hogy mi van, ha megint megszivat valami, és ez rávett arra, hogy meghirdessem. Így januárban feltettem a Hahu-ra, piaci ára felett egy kicsivel (pont annyiért amennyiért én is megvettem) mivel fényezése szép volt, rozsdamentes volt, hibátlan volt, ülései nincsenek kiülve, szóval egy vállalható autó. De a piac nem sokra becsüli ezt a típust, hiába szép, hiába jó. Kereskedők hada keresett meg hogy ők megveszik, vagy bizományban értékesítik. Tudtam, hogy megy ez nem akartam eltékozolni, hogy nyomott áron szabaduljak tőle, nem utáltam, sőt még mindig imádtam az autót, mégis azt éreztem mennie kell. Szóval felhívtak a jónevű szlovák fiúk is, tudjátok a dadogósok, az a magánhangzó halmozó cég, amiben olyan sok „A” betű van.

Az alábbi párbeszéd hangzott el: *napszaknak megfelelő köszönés*

-Érdekelne bennünket az ön által hirdetett Seat Cordoba típusú gépkocsi.
– Oh ez igazán remek! Örülök neki
-Be tudná hozni a telephelyünkre egy átvizsgálásra és az ajánlattétel idejére?

Itt már tudtam, hogy ha beviszem és nemet mondok az ajánlatukra addig szivatnak, baszogatnak amíg igent nem mondok, vagy a nyakamba sóznak egy 30-40ezer Ft-os átvizsgálási költséget mondván, hogy csak az idejüket húztam. Na azt már nem, gondoltam. szóval a következőt feleltem:

-Nos önök autó kereskedők nem?
-Igen, így van.
-Ha én, mint vevő felhívom önöket, hogy azt a szép bordó Octávia-t meg szeretném nézni, amit hirdetnek, és tenni szeretnék rá egy ajánlatot, házhoz hozzák nekem?
-Sajnáljuk de arra nincs lehetőségünk, sem időnk.
-De akkor miből gondolják, hogy nekem most, mint eladónak, házhoz kellene vinnem az eladásra szánt gépjárművet önökhöz, mint lehetséges vevőhöz. Ez nekem is idő és üzemanyag költség, amit gondolom nem áll módukban kifizetni. Ha komolyan érdekli önöket a jármű küldjenek ki valakit megtekintésre.

Ekkor az ügyintéző köszönés nélkül lecsapta a telefont. Ehhez én nem tudok mást hozzá fűzni mert az nem tűr nyomdafestéket.

Volt néhány magánszemély is, bár ők leginkább csak érdeklődtek. A kedvencem ez volt:

-Hali főnök megvennénk a kocsit!
-Halló! Persze rendben van, de kivel beszélek?
Ekkor bemutatkozott de nem értettem, mindegy én is bemutatkoztam hisz úgy illik.
-Mennyi a kocsi ára?
-Hát a hirdetésben szerepel.
-Áh igen soké adod testvérem!
-Hat figyelj, így, hogy nem is láttad még az autót így nem akarok úgymond a semmire neked elengedni 100-200ezer Ft-ot főleg úgy hogy az autó hibátlan.
-De hát lehet venni ilyen kocsit 200-ért is ez mivel jobb?
-Igen lehet venni 100-ért bontani valót is, de vedd meg nyugodtan 200-ért a másikat és borítsd bele még 500-at hogy autó legyen és máris ott tartasz, hogy többe kerül, mint amiért én hirdetem ezt. Gyere el, nézz meg egy megkímélt jó állapotú autót. Nem fog csalódást okozni ez biztos.
-Hát majd még meggondoljuk.
Elköszöntünk egymástól, valószínűleg azóta is gondolkodik, mert soha többé nem hívott.

Ez január vége, február eleje volt, már kezdett vészesen közeledni a műszaki vizsga időpontja (március vége) azt mondtam magamban, hogy ha hát ennyiért nem kell senkinek megtartom, mert nem fogom kitenni 300-ért csak azért, hogy elvigyék, nincs útban használjuk, egyedül az fáj, hogy sokba van az, hogy tiptop állapotban tartsam. Na jó a tiptop túlzás hisz nem lesz már soha olyan, mint egy új, de próbálom lehetőségeimhez mérten rendben tartani.

Eljött a műszaki vizsga napja, korábban vettem egy szett féktárcsa plusz betét szettet hisz kopottak voltak, és kicseréltem magam a panel parkolójában. Nem volt nehéz, hála az égnek még pont meg tudtam vasalni a vizsga előtt így megvolt a kellő fékerő a vizsgára. Más cserélni javítani való nem volt a vizsga előtt. Megnézték átvizsgálták, megdicsérték. Örültem a fejemnek. Egy dologra hívták fel a figyelmem, ami miatt meg lehetett volna buktatni, az irányjelzők izzóin narancs festék van, amik idővel lepattogzanak, így az irányjelzőim inkább halvány sárgán/fehéren villogtak mintsem sárgán. De nagyon jófejek voltak, azt mondták ez csak el van öregedve ezért az 500Ft-os tételért kár lenne meghúzni, cseréljem ki és jó utat.

De elhangzott egy mondat, ami később befészkelte magát az agyamba. „Szép autó rendben is van, nem is kötekedtünk pedig…” Sokat gondolkodtam mi az, hogy pedig? Miért nem mondjátok el mi a baj? Akkor jöttem rá mire is gondoltak mikor kimentem az országos évnyitó, Seat találkozóra. Találtam egy motorkódra azonos Cordoba-t, pont olyat, mint az enyém, és láss csodát neki felvillant a Check engine lámpa gyújtás ráadása után, indítás után pedig elalszik. Na baszki akkor itt bújt el az a „pedig kötekedhettünk volna” Nekem csak EPC lámpám van, indítás után elalszik minden ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Persze ez nem nyugtatott meg hogy nem világít jól van az úgy, előttem rögtön a legrosszabb forgatókönyv kezdett el kibontakozni. A led ki van csípve ki van takarva a vezérlő meg biztos tele van hibakóddal, te jó isten mit a fenét vettem, ráadásul jó drágán. Ment is a szentségelés. Elmeséltem a szerelőmnek is a történteket.
-Mikori évjárat? -kérdezte Zoli
-2001
-Hmm, akkor abban már kellene, hogy legyen CHECK lámpa, mindegy megnézzük.
Szóval először kiolvasta Zoli, de neki valami egyszerűbb olvasója van nem tudott teljesen a lelkébe látni, de jó hír, hogy hibakód nincs benne. Ettől egy fokkal nyugodtabb lettem. Végül az egyik Parkoló Parádén kinn volt Deltamark-ék szervize. Ők is kiolvasták, nincs hibakód, szuper. Ők már egy profibb eszközzel rendelkeztek így láttak mindent, amit csak látni lehetett. De mi okozhatja ezt?! Csináltak egy műszerfal tesztet, ami azt jelenti, hogy kivillant minden lámpa aminek funkciója van, pl alacsony olajnyomás, EPC, ajtónyitás érzékelő, töltés visszajelző stb… De az olyanok, amik gyárilag nem voltak bekötve, amiket nem használ az ECU azok nem villannak fel. Ilyen pl a kipörgésgátló, a fékbetét kopásérzékelője, és ilyen volt a Check lámpa is. Megkérdeztem attól még nem lehet-e kicsípve a led? Azt mondták kicsípve biztos nincs hisz akkor szakadás van az áramkörben, ami hibát generálna és az ő műszerük azt jelezné. Ezzel sikerült kellő képen megnyugtatniuk.

Úgy tűnik ezeket a motorokat több verziójú ECU-val szerelték ezért lehet, hogy az egyikben van pl check lámpa a másikban nincs. Tudom, tudom biztos hülye vagyok meg a szomszéd autójában is van, minden autóban van. De szerintem kellőképen körbe jártam a problémát és nem tudok más magyarázatot rá. Max még annyit, hogy az autó kezelési kézikönyvében (durva mi 18 éves és még megvan neki) meg van csillagozva a check lámpa, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos országokban bizonyos felszereltségi szinttől elérhető.

Majd jött a tavasz, úgy voltam vele ez már rajtam marad, akkor csinosítgassuk picit. Eladtam a régi szürke felnit, amivel megvettem, majd vettem egy másikat, amit felújíttattam és fehérre fényeztettem.

15-ös Mille Miglia Steffan, valaha talán E30-as BMW-n lehetett. De méretben passzol az enyémhez is. Piszok jól néz ki, már amikor tiszta, hát ugye a fehér felni ára, hogy könnyen koszolódik. Pl egy Budapest Debrecen távon már egészen fékporos lesz. De ez ilyen nem lehetsz vidám büntetlenül, takarítsd 200-300 km-ként és akkor szép, vagy nézd a fékporos csúfságot. Ennyit nekem megér inkább takarítom lemegyek kisvödör kis szivacs, ruhával át törölgetem és kb egy hétig vidáman használom azután repeat.

Megbarátkoztam a gondolattal, hogy én leszek az utolsó gazdája, így igyekszem minden kötelezőt meg egy kis pluszt megadni neki. Így aztán kipattant az ötlet a fejemből, 18 éves és egy éve van nálam, mi kell neki? Hát alváz és üregvédelem az tuti, állagmegőrzés, fuck yeah.

Van, aki 1.8T-re költ, Cupra lökösre, chipeli, szép felni (ez mondjuk én is), ültetés, na de igen kevesen foglalkoznak a korrózió védelemmel. Kézenfekvőnek tűnt az ötlet, ha még sokáig használni akarom, márpedig miért ne akarnám, ez a tuti ötlet.

Na nem is szarral gurigázunk olyat akartam, ahol nem csak ráküldik a rücsit oszt cső, hanem ahol alapos munkát végeznek. Ahol azt is lekezelik, ami nincs szem előtt, dobbetétek le, felületi rozsda passziválás, lemaratás stb és csak utána megy fel az alvázvédő. Szóval felkerestem több céget is. Mindenki kb egy éves várakozási időt mondott, szinte sokkolt. Mi a….? Na de nem törődtem bele, végül a 3. cég, akiket meglátogattam ők azt mondták nekem hétfőn, „hozd be holnap, mert megüresedett egy hely, egy 6-os Mazda kiesett nagyon gatya az alja oh gondoltam szuper, megörültem. Még aznap délután alá néztünk a műhely szerelője azt mondta nem lesz ez olyan gáz, ha olyan jó amilyennek látszik csütörtökre kész is lesz és vidáman falhatjuk tovább a kilométereket.

Korai volt az öröm. A munkafolyamat első lépése takaró lemezek dob betétek leszerelése, pipa. Ezután 100-150 atmoszféra nyomással vizes lúgos tisztítás (a nyomás értékeket nem én ütöttem el ez szerepel a honlapjukon is) ami azt eredményezi, hogy a laza felületi rozsdát lekapja az alvázról. És itt jött a hüledezés és a gyomorgörcs. Jött egy levél a cégtől, amiben ez állt.

Tisztelt Nagy Antal!
A kollégáktól megkaptam az autó előzetes tisztításáról a munkalapot. Az alábbiakban küldöm a tájékoztatást az alváz állapotáról:

– Rozsdátlanítás:Több helyen is található átrozsdásodás a vázszerkezeten, a hossztartó és kereszttartó merevítőkön, az átlapolásoknál, a küszöböknél, a váznyúlványokon, a kerékjárati doblemezekben, valamint a padlólemezen is. Ezeken a részeken már komolyabb felületkezelési és rozsdátlanítási munkálatok is szükségesek (csiszolás, rozsdaleverőzés, rozsda lemaratás stb.)
– Lakatolás: Több helyen is található az alvázon kisebb-nagyobb átlukadás, ahol már lakatos munkálatok is szükségesek. Átlyukadások: a padlólemezen több helyen, a hátsó doblemezekben a jobb és bal oldalon, valamint a bal küszöb elején.

A kocsi fentről lefelé az utastér felől kezdett átrohadni, hát én majdnem elsírtam magam (de tényleg) amikor megláttam a lukas küszöböt. Hiszen kívülről semmi baj nem látszódott. Hátsó kerékdobban kisseb lyukak, a padlólemezen a gumidugók körül megette az idő a vasat.

És mindez úgy, hogy alulról nem igazán látszódott. Két hete cseréltem olajat aknában ott tüzetesen átvizsgáltam én is, és nem láttam minimális felületi rozsdán kívül semmit. És a szerelő is bizakodó volt. Úgyhogy ott tartok, hogy a rozsdamentesnek gondolt szeretett autóm kis túlzással inkább egy tésztaszűrő.

Elég alatomos dolog a rozsda, mindannyian felismerjük a küszöbön a kerékjárati íveken, de nagyon kevesen vizsgáljuk át tüzetesen az alvázat és az üregeket. Én tanultam belőle, és hátha másban is felmerül a gondolat kis írásom hatására, hogy át kellene nézetni a gépet alaposan.

Akkor egy kicsit megrendült a hitem az autóban (újra), de hát ez már benne van a korában. Az amúgy sem olcsó MikeSanders-es alvázvédőzés árát megdobta egy százassal a lakatolás és csiszolás munkadíja. Úgyhogy három lehetőségem van a csupasz lemezzel az alján mászkálok tovább és jövőre betolom a bontóba. Ez nem opció gondoltam. Ráküldjük az alvázvédőt így ami nettó pénzkidobás. Vagy súlyos pénzeket fektetek az első autómba és akkor talán még 10 évig autó lehet belőle. Nos a harmadik lehetőséget választottam, és ott tartok, hogy nem merem megnyitni az autós_költségek.xls fájlt mert rosszul leszek attól, hogy mennyit költöttem rá. Két hétig álldogált szegénykém a műhelyben, de azóta újult erővel újra az utakon van.

De minden a helyére került végül, és talán még oda is jutott alvázvédő ahová normál esetben nem kellett volna. Mai napig nem értem a rugóstag miért lett telibe fújva. Mondjuk ennek az anyagnak annyi előnye van, hogy hőre lágyul. Így a csavarokról egyszerűen letörölhető, ha melegben szereljük. Ellentétben a kátrányos alvázvédővel ami ráköt és soha többed nem jön le.

2020 FEBRUÁR

Az újabb nagy lakatolás és alvázvédő kezelés után, viszonylag nyugodt hónapjaink voltak. Egy két kisebb dologtól eltekintve, hisz egy 19 éves autó mellett az ember soha nem unatkozik. Közvetlen a lakatolás után még várt rám egy viszonylag kicsi alkatrész cseréje, amely viszonylag nagy munkával jár. Kicsit féltem tőle, de mivel szeretek szerelgetni ezért belevágtam. (2019 július 15.)

Jön a rettegett FŰTŐRADIÁTOR csere.

A Club Seat-ban előtte alaposan utána jártam, ez egy ilyen Seat betegség. Szinte mindenkit érint az 1L Toledo-któl a 6K szérián át egészen az 1M-ig. A jelenség a következő, a radiátor elöregszik és elreped valahol. Ennek következtében elkezd fogyni a hűtővíz, fűtést bekapcsolva jellegzetes édeskés fagyálló szag van az utastérben. Ha hagyjuk nagyon eldurvulni a hibát akkor komoly gondot okozhat így nekivágtam egy kollégámmal a cserének.

Alaposan át tanulmányoztam az ETKA rajzokat, és utána kérdeztem a Club Seat-ban is. Kezdett kirajzolódni a kép. Ki kell szerelni a teljes műszerfalat és szétszedni a fűtés box-ot, hogy ehhez a kb 15x30x4 cm-es radiátorhoz hozzáférjek.

Nem emlékszem pontosan, de 3 vagy 4 délutánunkba került szétszedni cserélni összerakni. Ezt a pompás műveletsort nem valami hűvös garázsban tettük, így a nyár közepén, hanem kinn a tűző napon egy átlagos kis panel parkolóban. Sokat megnézték, bámészkodtak egy két ember kérdezősködött is a szétbombázott Seat láttán. Nem tudták hová tenni, hogy mégis mi a bánatért bontom el a kocsimat az utcán. Tudjátok az egyik legrosszabb érzés amikor látod az autód szétszedett állapotban, és azon gondolkodsz „Jó Isten, hogy fogom és ezt összerakni?!” De megcsináltuk, sokan mondták, ha szétszeded soha többé nem lesz olyan, mint előtte zörögni fog recsegni stb stb. Szerencsére nem lett igazuk a károgóknak, összeraktuk, tökéletes nem zörög nem csörög olyan, mint amilyen volt előtte is. Lelégtelenítettük a vízteret és minden mehetett tovább.

Még 2019 augusztusában eljött az idő, hogy a tákolt hangrendszer egy részétől megszabaduljak, vissza lett alakítva a gyári hangrendszer. Sajnos a hangszórókat ekkor még nem cseréltem az később jön.

Örültem a gyári működő fejegységnek, azonban ez még okozott egy kis problémát. A gyári fejegység képes volt bekapcsolni csak úgy bármikor. Ez azért volt probléma mert pár nap alatt képes lemeríteni az akkut. Szóval megismertem Horváth Gábort Ceglédről, aki az infocenterek nagy guruja. Ennek az amúgy nem túl jó konstrukciónak nagy tudósa Gábor, ő javítja Nyíregyházától Sopronig szinte mindenkinek.

Hát ez így nem frankó, kocsi bezárva kulcs a kezemben, a kis mocsok meg benn világít

Szóval én is felkerestem őt, talált is benne egy pár hibásan működő funkciót, így ezek javításra kerültek. Ezek után már nem kellett attól félni, hogy reggelre lemerül az akkumulátor. Úgyhogy ezúton köszi még egyszer Gábor 🙂

2019 szeptemberében még rávettem magam egy fényszóró cserére, elég mattak voltak azok, amelyek már benne voltak. Nem is láttam velük túl jól. Így vettem két újat. Igazából két baj volt a régivel, matt volt és párásodott.

Megvettem az újakat megnéztem, hogy vannak összeragasztva… Hát mit mondjak, már értem miért párásodnak.

Szarul vannak ezek (az utángyártott) megragasztva már gyárilag is. Szóval olyan kis magyarosan majd én jobban tudom, megcsinálom én magamnak. A vadiúj lámpákat szétszedtem teljesen, majd ragasztót nem sajnálva újra összeraktam. Hát nem volt egyszerű szétszedni, nem akartam eltörni ezért elég óvatos voltam. Lámpánként kb 4 óra meló volt a szétszerelés. Ha már szétszedtem gondoltam feldobom egy kicsit optikailag. A külső műanyag keretet felcsiszoltam és lefújtam mattfeketére hogy egyedi legyen.

Kollégám csak annyit mondott erre, hogy menthetetlenül boyracer vagyok. Csak egy kis optikai tuning. Jó egy kicsit majmoltam a Cupra fényszórókat, de nem akartam Cupra lámpát két okból kifolyólag. Cupra lámpa bontva 40.000Ft, és az használt tehát benne van hogy matt vagy épp ugyanúgy fog párásodni. Én pedig ezt kihoztam 30.000ft-ból ragaszóval festékkel lámpákkal együtt. (szegény ember Cupra lámpája) A másik ok, hogy mindenki a Cupra fényszóróval akarja feldobni az autóját, nem akartam beállni a sorba, mert egyedit akartam. És ez sikerült is. Egyedi lett, nem feltűnő, nem hivalkodó, de a szakavatott szem észreveszi, én pedig büszke vagyok rá.

Ez volt az utolsó munka rajta 2019-ban, innentől tényleg nyugodt hónapok következtek, úgy érzem most már tényleg összeállt az autóm. Mikor megvettem édesapám csak fogta a fejét. (szerinte túl öreg autót vettem) De most már ő is azt mondja, hogy annyi munkát pénzt és időt fektettem ebbe az autóba, hogy egyszerűen nem szabad eladni. Nem mondom, hogy megkedvelte, de most már nem megvetően beszél róla, mint az elején. Most már látja, hogy kezeim között kikupálódott az autó és működik is komolyabb hibák nélkül. Most már csak vigyázni kell rá. Maximum a hülye ötletek okozhatnak plusz kiadásokat. De a kis manót a fejemben muszáj kordában tartani, aki mindig az súgja a fülembe, hogy gyerünk vágj bele. Csináld és tedd egyedivé! Úgysem lesz soha kész teljesen, mindig lesz valami, amit módosítanék vagy javítanék rajta, hogy szebb, jobb, ügyesebb legyen.

Az a baj egyszerűen nem bírok megülni a seggemen, most is folyamatban van egy két apróság. Vettem egy sportline hátsó szárnyat, bontós csak nézett rám hülyén. „Miért a réginek meg mi baja? Miért kell nekem másik? Hát alig észrevehető a különbség ez igaz, de a sportline kivitelen egy picit nagyobb szárny van. Nem lesz gyorsabb sem menőbb, de szerintem ezzel jobban az arányait, tehát számomra megéri.

Elkezdtem fényezett lökhárítókra vadászni, ahol az alsó koptató is színre van fújva. A hátsó már meg is van, még egy első kell. De a fekete díszlécet megtartom, mert már az oldalsó ajtókon is van fekete díszléc, és azokat meg nem akarom eltávolítani most már. Sajnos nagyon úgy néz ki nem találok első fényezett koptatót, ezért kénytelen leszek fényeztetni, de előtte még az is egyedivé tesszük egy kicsit.

A koptatón lévő vakrácsot kivágtam, így elég vagány lesz, amikor megkapja a szürke színt

Szóval végére értünk itt vagyunk 2020. április 4.-e van. Nem akarom dicsérni mert akkor biztos, hogy beszarik rajta valami holnapután. És tessék pont a napokban ment tönkre a csomagtér átvezető kábel. Ezért elbúcsúzhattam a ködzáró fénytől, és a tolató lámpámból, de csak egy rövid időre. Az egyik klubtag ajánlott egy műhelyt, ahol nagyon hamar megcsinálták nekem. Mert sok mindent megcsinálok magamnak, de az elektronikához én ugyan nem nyúlok. Nem szeretem nem értek hozzá, és eszközeim sincsenek a megfelelő javításhoz. Szóval több kár okoznék, mint hasznot, ha én elkezdek elektronikát javítani. (igazából ez az oka, hogy két éve húzódik a hangrendszer cseréje, tartok tőle)

Apropó holnapután, hogy mit is hoz a jövő azt senki nem tudja, de amennyiben anyagi helyzetem és szabadidőm is engedi még sok-sok tervem van vele. Itt még nagyon nincs vége a közös utunknak Cody-val. De a terveket még nem lövöm le előre. Remélem, hogy személyesen is meg tudom mutatni majd valamelyik találkozón, ha kész lesz. (soha nem lesz kész teljesen)

Régebben nem vallottam volna magam a márka vagy a típus nagy rajongójának, hisz ezelőtt fel sem tűnt az utcán, ha egy ilyen szembe jött velem, (pedig klassz forma) meg amúgy is mindig Subaru-ról álmodtam. De a fenébe is rettentően a szívemhez nőtt ez a darab vas, barátnőm is megkedvelte, ugye még becenevet is kapott tőle. Már szinte családtag ez a benzintemető, és mikor ránézek egy kicsi büszkeség tölt el, hogy az enyém, pedig semmi tekintélye az utakon. Mai szemmel nézve veszélyesen elavult, gyenge, fapados, és még klíma sincs benne.

 

Sajnos sokat látni belőle lepusztultva, ebben a korban mikor akár 100-200 ezerért is hozzá lehet jutni egy-egy példányhoz. Így még kevésbé nézik autónak. Kacat szemét szar jelzőkkel illetik, pedig ott van benne még a tartalék, a menni akarás, de az is hamar elfogy így az élettartama vége felé, ha csak tankolja valaki. És aztán megnézheted mi marad belőle, mehet a bontóba.

De nézd meg ezt a 19 éves, kicsit kitaposott mamuszt. Hiába vannak nagy tervek, ebből sosem lesz szépségdíjas autó, de nem is az a cél. Nem másoknak szépítgetem. Nem Cupra és még csak nem is igazán egyedi, de ez nem is lesz, mert nincs akkora takaróm (tudjátok mindenki addig nyújtózzon…). Nem lesz patinás veterán sem, mert még 11 év sok idő, bizonytalan a sorsa és nem azért, mert nincs rá késztetés, hogy életben tartsam. Sokkal inkább azért, mert kitudja meddig engedik még közlekedni az EUR2-es kibocsájtási normájával. Ez már sosem lesz kényelmes, halk és újszerű. Pedig irtó gondos gazdája vagyok, állandó szélmalomharcot vívok a szinten tartásért, de nem csak én nagyon sok márkatárs is.

De miért is?!

Hisz csak egy kis acél meg műanyag az egész. Nincs lelke, de mégis sokan úgy kezeljük mintha lenne.

VÉGEZETÜL:

Számtalan szép emlék és az élmények miatt ragaszkodom hozzá annyira, ami ez alatt az két év alatt összejött. De még a kevésbé szép emlékek is megszépülnek így két év távlatából, a kínlódás a bütykölés a parkolóban, utólag azt mondom örülök neki. Nyaralások, Balaton, Graz, a Pilisi és a Mátrai szerpentinek, roadtrip az Alpokban, a Großglockner. Érted egy 60 lóerős autóval nekivágtam az Alpoknak. El tudod képzelni milyen az? Nem ment, felfelé legalábbis nem, de én mégis élveztem minden másodpercét. De, ami miatt leginkább szeretem az első autó élménye.

Vezettem sok mindent ültem sok autóban, eddig kettő volt amire lecserélném az egyik az Audi RS6 (esélytelen az ára miatt) a másik egy WRX de ahhoz még sok víznek le kell folynia a Dunán. Minden más autó esetén hiába volt újabb erősebb én visszavágytam a Cordoba-hoz, Codyhoz ami bizony eladhatatlan. Vagyis de, mert biztos van az az ár, amivel elviszik, de én nem adom. Nem hagyom, amíg valami hülye ki nem üti alólam, amíg nem menthetetlenül GTK-s, addig én nem engedem el ennek a kis vacaknak a kezét.

Hát ennyi lenne az autóm és az én történetem.

Kicsit hosszú lett, köszönöm, hogy elolvastad!

CLUBSEAT ÜZENETE: Ha Neked is van autódról történeted, oszd meg velünk, és írj email címünkre: info (kukac) clubseat (pont) hu